G Y I K
- gyakran
ismételt kérdések
Honnan
származnak?
A
fehérhasú törpesünök Afrikából származnak, Tartásuk Európában csak alig egy
évtizede kezdett elterjedni. Éjszaka aktív, szelíd állatok, ellátásuk
egyszerű. Ha kölyökkorban kezdünk el velük foglalkozni, remek kedvenc válik
belőlük. Ijedősek, de ez nem is csoda, hiszen sok ragadozó prédaállatai,
rövidke tüskéikkel pedig alig tudják megvédeni magukat. Hirtelen zajra
gömbölyödő reflexei reagálnak. 7-8 évig élhetnek, tehát egy rövidebb
átlagéletkorú kutyafajtával is felveszik a versenyt ebben a tekintetben.
Hol
vásároljuk meg?
Sünit
mint minden díszállatot be lehet szerezni állatkereskedésekben is, de
érdemes megfontolni annak a lehetőségét is, hogy inkább közvetlenül egy
tenyésztőhöz forduljunk. Az üzletek eladóinak általában igen hiányos a
tudásuk a tartást és tulajdonságait illetően, sokszor már az alapvető
felszerelések beszerzésében sem tudnak megfelelő tanácsot adni. A tenyésztők
a gyakorlatban is ismerik a sünik igényeit, céljuk nem pusztán az állatok
rövidtávú életben tartása. Hihetetlen, de sok kereskedő még az állatok nemét
sem tudja megbízhatóan megállapítani. Ha egy üzletben vásárolunk, nem fogjuk
tudni az állat életkorát, származását és előéletét sem. Természetesen
léteznek felelősségteljes, megbízható kereskedők is, de a jelenlegi
tapasztalat szerint sajnos nem ez a jellemző. Ha tenyésztőhöz fordulunk,
megnézhetjük jövendő kedvencünk szüleit, pontosan fogjuk tudni születési
idejét és származását. A felmenők színének és típusának ismerete
elengedhetetlen, ha később magunk is tenyészteni szeretnénk, és meg akarjuk
tervezni a születendő állatok egynémely tulajdonságát. A tenyésztő
megbízható tanácsokat tud adni, sokat segíthet a tartást és a tenyésztést
illetően is.
Fiút
vagy lányt vegyünk, párban tartható-e?
Az
egyedül tartott állat nagyon megszelídül, hívásra előjön, kézből eszik,
hagyja magát simogatni, nem szalad el minden neszre, és egyáltalán: nagyon
kedves társállat válik belőle. De ne felejtsük el, hogy legalább hét-nyolc
éven keresztül igényel majd igen intenzív foglalkozást. Tartsunk inkább két
hímet vagy két nőstényt. Az együtt tartott nőstényekkel nincs semmi probléma,
ha azonban két hímet szeretnénk, még kölyökkorukban szerezzük be őket. A
felnőtt hímeket azonnal szét kell választani, amint nőstény bukkan fel a
közelben (akár egy lakásban, és csak a szaga jut el a hímekhez!). A hímek
rivalizálása komoly verekedésekhez vezet, könnyen meg is sérthetik egymást.
Aki arra gondol, hogy legalább néha-néha szeretne almot sünikéitől, de nem
akar folyamatosan tenyészteni, vegyen több nőstény. A nőstények folyamatos
társaságot biztosítanak egymásnak, időnként pedig el lehet vinni őket
fedeztetni egy tenyésztőhöz vagy ismerőshöz, aki hímeket is tart. így nem
kell magunknak megoldanunk a hímek különzárását, és a folyamatos
gyermekáldás is egyszerűen elkerülhető.
Milyen
a mentalitása?
A törpe sünök félénk
állatok, főleg éjszaka mozognak.
Nemtetszésüket
összegömbölyödéssel, puffogással fejezik ki.
A legtöbb süni nem szeret
sokáig kézben lenni, inkább mászkál, nézelődik vagy elbújik.
Ketrec
vagy terrárium ?
Ketrecben és megfelelő
szellőzésű terráriumban is tarthatóak, lényeg, hogy nagy méretű legyen és
jól legyen berendezve. A ketrec soha ne legyen nyáron túl meleg helyen!
Milyen
az üvegterrárium?
A legtöbb
díszállat bolt kínál alacsonyabb oldalú üvegből készült férőhelyeket. Nagy
előnyük, hogy jól látszik a bennük tartott állat, nem zavarja rács a
szemlélőt. Nem túl drágák, méretre is rendelhetők, így az otthonunk
adottságainak legmegfelelőbb méretűt vásárolhatjuk. Hátrányuk, hogy nehezen
mozgathatók és törékenyek. Egyébként könnyen tisztán tarthatók és
fertőtleníthetők. Az állatok sem tudnak belőlük almot és táplálékot kiszórni.
Az üvegterrárium oldala legalább 30-35 cm magas legyen. Ennél viszont ne
készíttessünk jóval magasabb oldalfalú zárt férőhelyet, mert a szellőzés
problematikus lesz. A vizeletből párolgó gázok megrekednek a terrárium alsó
rétegeiben, éppen ott, ahol állataink tartózkodnak.
Milyen
a ketrec?
A
ketrecek műanyag tálcából és fémrácsból állnak. A ketreceket könnyű kezelni,
a rács könnyen lepattintható (műanyag kapcsok rögzítik), a tálcát egyszerű
tisztítani. Mielőtt megvesszük a ketrecet, ellenőrizzük, hogy az ajtók
megfelelő méretűek, és jó helyen vannak-e. Kívülről könnyen el kell majd
érnünk az etetőt, az itatót, és az állatokat könnyedén ki- és be kell
helyeznünk. Ellenőrizzük, hogy a műanyagtálca pereme elég magas, legalább 10
cm-es legyen. A sünik mozgásukkal almot és eleséget szórnak ki, az ennél
alacsonyabb perem mellett ez folyamatos probléma lenne.
Mi
legyen a ketrec alján?
Forgács (macskaalommal
keverve is lehet), faháncs, rongy.
Milyen
a rossz ketrec?
Sajnos
még ma is gyártanak olyan kalitkákat és ketreceket, amelyek alja is rácsos.
A rácsos aljú ketrec tökéletesen alkalmatlan arra, hogy benne sünt (vagy
bármilyen más állatot) tartsunk. Az állatnak folyamatos kellemetlenséget
okoz, ha lábai a rácsok közé csúsznak, szinte képtelen ilyen körülmények
között mozogni. A kisebb újszülöttek beszorulnak a rácsok közé. Ha egyébként
minden szempontból egy rácsos aljú ketrec felel meg legjobban igényeinknek,
az alját csípőfogóval távolítsuk el, az esetleg fennmaradó éles felületeket
pedig csiszoljuk le.
Mekkora legyen az “otthona”?
A sünnek kb. fél
négyzetméret alapterületű ketrec ill. terrárium kell (természetesen minél
nagyobb annál jobb).
A
férőhely kiválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy túl nagy hely nem
létezik!Körülményeinkhez képest mindig a legnagyobb otthont válasszuk
kedvencünknek. Sokan azt hiszik, hogy a sünök nem igénylik a mozgást, pedig
ha nem mozognak, annak a kis terület vagy az unalom az oka. A sün férőhelye
ideálisan 100-120 cm hosszú legyen, ez egy vagy két állatnak elegendő. A
boltokban sajnos sokszor olyan terráriumot vagy ketrecet kínálnak, ami
túlságosan kicsi ahhoz, hogy egy felnőtt süninek otthont adjon. Érdemes
alaposabban felderíteni a lehetőségeket, mielőtt választunk. A ketrece a
lakás egy huzatmentes, világos pontján álljon, de ne érje napfény. Csendes,
de ne a család életétől teljesen elzárt helyet keressünk. Magunk is
barkácsolhatunk férőhelyet, vagy akár asztalossal is készíttethetünk
megfelelőt. Akár egy régi bútort, polcot is át lehet alakítani. Ebben az
esetben a méretet nem korlátozza az üzletek választéka, és fantáziánkra
hagyatkozhatunk. A faanyagot viszont megfelelően szigetelni kell, az alját
és az oldalakat néhány centiméteres magasságig belülről borítsuk vízhatlan
és könnyen tisztítható anyaggal, például linóleummal. Ebben az esetben a
vizelet és a nedves táplálék nem kezdi ki a fát.
Kint a
kertben tarthatjuk-e a sünit?
A
melegebb napokra gondolva kerti kifutót is építhetünk. A legfontosabb, hogy
teljesen zárt legyen (rács), nehogy egy környékbeli macska vagy esetleg más
ragadozó hozzáférhessen állatainkhoz. A biztonsági követelményeknek is igen
szigorúaknak kell lenniük, hiszen a macskák, baglyok éjjel portyáznak és a
felügyelet nélkül hagyott sünök könnyű prédát jelentenek.
Milyen
hőmérsékletet kedvel?
A szobahőmérséklet tökéletesen
megfelel a sünik tartására. Legjobban 25-28 fokon érzik magukat. Ha nem a
lakásban, hanem egy melléképületben helyezzük el őket, meg kell oldanunk,
hogy a hőmérséklet télen se szálljon 18 fok alá. A helység jól szellőző és
huzatmentes legyen. Amennyiben a hőmérséklet tartósan 18 fok alá esik részleges téli álomba merülhetnek (hibernáció). Ez ellen melegítéssel pl. infralámpa védekezhetünk.
Mi
kell, hogy jól érezze magát?
Búvóhely, (mókuskerék: sok
süni szereti tekerni), etetőtál , önitató, játékok
Féregtelenítés?
Féregtelenítésüket
félévente ajánlom.
Mit
igyon?
Víz mindig legyen előtte.
Mit NE
adjunk a sünnek?
Csokoládé (és más édességek),
mazsola, fűszeres konyhai maradékok, hagymák, madár és rágcsálótápok, TEJ!
Mit
egyen?
"Fő a változatosság"
jó minőségű száraz és konzerv kutya, vadászgörény és macskaeledel (Hills,
Iams, Acana, Royal canin, Sheba) , édes gyümölcsök-zöldségek (banán, édes paprika, dinnye, barack), ízeltlábúak - puhatestűek –
férgek (tücsök, gyászbogárlárva, lisztkukac, giliszta), főtt
(ritkán nyers) darált marha és szárnyas hús, kevés máj, napos egér.
Táplálékának 80-85%-a
legyen hús, a maradék 15-20% gyümölcs és zöldség.
1.)
Élő eleség:
A sünök
rovarevő állatok. Természetes környezetükben lárvákat, petéket, kifejlett
rovarokat fogyasztanak, amik magas fehérjetartalmuk mellett az általuk
elfogyasztott zöld tömegből teljes értékű vitaminnal is ellátják őket. Nem így
a mesterséges körülmények között nevelkedő, boltban vásárolt élő
táplálékállatok (lisztkukac, gyászbogár-lárva, szopós egér). Ezek etetésekor
se feledkezzünk meg a folyamatos vitaminbevitel biztosításáról.
2.)
Nyers hús, főtt hús és tojás:
Legnagyobb kedvenc a nyers darált csirkenyak. Sajnos elkészítése nem kis
munka, de beltartalmi értékei vetekszenek az élő eleségével (húsából
fehérje, zúzott csigolyákból kalcium, zsírok, vitaminok és nyomelemek a
velőből). E mellett a darált pulyka vagy marhahúst is szeretik. Szeretik a
nyers szálkamentes halat és a tojást nyersen és főzve is. A sertéshús nem
javasolt, mert túl magas a zsírtartalma.
3.)
Tápok:
Már
léteznek speciálisan sünöknek készült tápok is, de jobb minőségű kutya,
macska vagy görénytáp is megfelel. Ezek lehetnek szárazak vagy húsos
konzervek.
4.)
Zöldségek és gyümölcsök:
Önmagukban ritkán esznek belőlük, de kis furfanggal becsempészhetjük a
menübe. A kedvenc darált csirkenyak mellé rendszeresen reszelek sárgarépát
nyersen, de az aprított levesből megmaradt zöldségek is elfogynak ezzel a
módszerrel. Gyümölcsök közül a banán fogy igazán, de néha belerágnak más
gyümölcsökbe.
5.)
Bébiételek:
Az
üzletekben kapható üveges bébiételek igen kiválóak, hússal, táppal keverve
szeretik is az állatkáink és így nem kell bíbelődni a reszeléssel,
passzírozással. Különösen fontos, hogy hozzáadott tartósítószert, színezéket
és egyéb káros adalékot nem tartalmaznak.
Hogyan
ápoljuk?
Fürdetéssel is próbálkozhatunk, de erre igazából nincs szükség. Ha
feltétlenül fürdetni akarunk, enyhe sampont (pl. kutyasampont) használjunk,
a víz ne legyen forró, és a hajszárítót se állítsuk maximumra. Minden
esetben szárítsuk meg teljesen az állatok szőrét. Előfordulhat, hogy
kedvenceinket élősködők támadják meg. Leginkább az atkákkal kell számolni.
Az atkás állatok sűrűn vakaróznak, bőrük korpásodik, de az atkák szabad
szemmel nem láthatók. A probléma egyszerűen megszüntethető, forduljunk
állatorvoshoz!
Mit
kell tudni a szaporodásukról?
A hímet tegyük össze a
nősténnyel kb. 2 hétig. Ez idő alatt szinte biztos vemhes lesz a nőstény.
Ezután válasszuk külön a nősténytől, de legkésőbb ellés előtt! Előfordul,
hogy megeszi a kölyköket.
Vemhességi idő:
ált. 32-36 nap
Alomszám:
ált. 3-5 kölyök
Ivarérettség:
2-3 hónapos kortól (ált. súly és méretfüggően)
Tenyészérettség:
5-6 hónapos kortól
Figyeljünk a megemelkedett
tápanyagszükségletre a vemhesség és kölyöknevelés során!
Az ellést követő 3-4 hétben
biztosítsunk nyugalmat az anyának, ne piszkáljuk a kölyköket. A nőstény
kényelmes védett fészket épít a kölyköknek (amelyet többnyire védelmez is :)
).
A nősténynek extra
kiegészítőkre (vitaminok, kalcium) van szüksége a kölykök szoptatásához, ezt
macskák részére készülő vitaminokkal tudjuk biztosítani.
A kölykök puha tüskékkel
születnek, amelyek 2-3 nap alatt keményednek meg.
A kicsik 4-5 hetesen
próbálkoznak először szilárd táplálékkal is, érdemes a táplálékukhoz
kismacskák részére készülő tejpótló tápszert vagy vitamint/csonterősítőt
keverni, a magas fehérje, D-vitamin és kalcium tartalom miatt. (a
vitaminhiány, a kölykök alulfejlettségén és a tüskék puhaságán észlelhető)
A kölyköket legkorábban 6
hetesen lehet elválasztani az anyjuktól.
Milyen
felszerelések kellenek a süntartáshoz?
1.)
Itató:
Folyamatosan legyen előttük víz, hogy bármikor ihassanak. Ha tálban adjuk a
vizet, olyan tálat válasszunk, ami nehéz, például fém vagy kerámia, hogy
állataink ne tudják fellökni. Az önitató műanyag vagy üveg tartály, amiből
állataink kis csövön keresztül tudnak inni. Használatát minden probléma
nélkül megtanulják. A legfontosabb, hogy az önitató ne csöpögjön (ez sajnos
gyakori konstrukciós hiba!). Kérjük meg az eladót, mutassa meg használatát,
és ellenőrizzük a csöpögést!
2.)
Etető:
Etetőnek
szintén próbáljunk meg feldönthetetlen tálat használni, bár a sünik igen
találékonyak, ha az eleség kiszórásáról van szó. Ma már remek kisméretű
kutya- és macskatálakat lehet kapni műanyagból. Ha mániákus szétdobáló a
kedvencünk, inkább egy kicsi rozsdamentes fémtálat vásároljunk számára.
Nagyon praktikusak a tömör üvegből készült, nehéz hamutálak is. Lehetőleg ne
vegyünk dupla-tálakat: ezek két mélyedéssel rendelkeznek, egyik a víznek,
másik a tápnak. Nem praktikusak; gondoljuk csak el: a vizet valószínűleg
sokkal gyakrabban kell cserélni, mint a tápot után tölteni, ekkor pedig
feleslegesen ki kell szórnunk azt is.
3.)
Alom:
Alomként
legtöbben faforgácsot használnak, pedig más megoldás is kínálkozik. Jól
bevált a macskaalmok használata. A macskaalom apró szemű ásványi készítmény,
kiváló nedvszívó és szagtalanító. 2-3 cm-es rétegben tegyük a terrárium egy
részére vagy egy tálcára. A sünik rövid időn belül megszokják és csak oda
piszkítanak. A vásárlásnál tájékozódjunk; ma már számtalan macskaalom
kapható, sokféle minőségben. Olyat válasszunk, ami csomósodik, és nem porol.
A csomósodás azt jelenti, hogy nedvesség hatására a szemek csomókká állnak
össze, majd kiszáradnak, nem pedig egyfajta massza keletkezik, mint az
olcsóbb almok esetében. A csomókat azután könnyű eltávolítani az alomból,
nem marad hátra nedvesség. A poros macskaalom gyenge minőségű, a szálló por
rátelepszik a terrárium üvegére, az állat szőrére,
és egyáltalán mindenre a lakásban. A macskaalmot nem kell sűrűn cserélni, de
ellenőrizzük naponta, és a csomókat távolítsuk el. Újságpapírt is szoktak
még használni, de ezt legfeljebb az alom alá tegyük alátétnek, és csak akkor,
ha állataink nem hajlamosak arra, hogy kikaparják és összerágják. Nincs
általános szabály arra, hogy milyen gyakran kell az almot cserélni. Mindig a
férőhely nagysága és az állatok létszáma és az elfogyasztott táplálék
minősége a meghatározó. Általában elegendő a heti csere, de figyeljük
állataink helyét, és ha nedvességet tapasztalunk, újítsuk fel az almot.
4.)
Berendezési tárgyak
Nagyon
fontos egy kényelmes, biztonságot nyújtó búvóhely kialakítása, amiben a süni
nappal alszik. Ennek mindenképpen valamilyen természetes anyagból kell
készülnie. Ideális a fa esetleg kókuszháncs házikó vagy műszál mentes textil,
amit kis iglu vagy jurta alakra varrunk. Nagyon szeretik a báránybőrből
készült jurtákat, mert jó melegek és puhák. Ezeket csak ritkán szükséges
tisztítani, mert a helyére csak beteg vagy kölyök süni piszkít. Fadarabokkal,
faágakkal, alacsony (4-5 cm magas) emelvényekkel tehetjük változatossá
állataink férőhelyét. Sok süni szereti a kisebb alagutakat, csöveket is, és
szívesen bujkálnak, kergetőznek bennük.
5.)
Szállítódoboz:
Ha el
kell vinni otthonról kedvencünket (pl. állatorvoshoz készülünk), jó ha
megszokott dobozában utazhat. Ma már többféle műanyag szállítódoboz közül
választhatunk, ezeket többnyire tengerimalacoknak készítik. A legkisebb
méretek éppen megfelelnek sünök szállításra. Olyat válasszunk, amelyik zárt,
hogy állatainknak kellő biztonságérzetet adjon, ugyanakkor jól szellőzik.
Átmenetileg megfelel egy hullámpapír doboz is, ha az oldalaira
szellőzőnyílásokat vágunk, és zárását megbízhatóan meg tudjuk oldani.
A
sün és más állatok?
A sünök félénk állatok, a legtöbb
állat közeledésére tüskés labdává gömbölyödnek össze.
Kutya, macska, vadászgörény:
Ezeknek az állatoknak a sün prédaállat, így csak felügyelet mellett engedjük
össze őket.
Rágcsálók:
A nagyobb testű rágcsálók kevésbé vannak veszélyben, de a sünnel együtt
tartani nem javasolt őket. A nála kisebb rágcsálókra veszélyt is
jelenthet egy éhes sün.
Hüllők, kétéltűek,
ízeltlábúak:
Amelyik kisebb mint a sün, azt feltehetően megpróbálja megenni.
Madarak:
Elég kevés az esély rá, hogy találkozzanak, többnyire nem érdeklik egymást.